Bevezetés az aminosavakba

Mik az aminosavak?
A természetben a leggyakoribb aminosavakat α-aminosavaknak nevezzük. Ezeknek a molekuláknak négy különböző szubsztituens van rögzítve a központi szénatomhoz (α-C atom néven):
Amino (NH₂, hárombetűs kód rövidítve: "H-").
Karbonsavcsoport (COOH, rövidítve "-OH" -ként a hárombetűs kódban).
Oldalláncok(R, amelyek nagyon változóak és meghatározzák az aminosavak, valamint a végső peptid tulajdonságait).
Hidrogénatom (H).
Az α-C atomok összekapcsolása e négy különböző csoporttal egyedi kémiai tulajdonságokat ad neki, amelyek kulcsszerepet játszanak az aminosavak és peptidek viselkedésének és tulajdonságainak meghatározásában.

Aminosavak biológiai aktivitása
Az aminosavak biológiai tevékenységeket mutathatnak, például:
A triptofán (TRP) és a glutaminsav (GLU) kulcsszerepet játszik a metabolikus folyamatokban.
Az R csoport (vagy oldallánc) meghatározza az aminosavak egyedi tulajdonságait. Ezek a csoportok:
Egyszerűen fogalmazva:egy hidrogénatom, mint a glicin (Gly).
Egyéb savak is tartalmazzák: mint például az aszparaginsav (ASP) és a glutaminsav (GLU).
Alapcsoportok hordozása:arginin (arg), lizin (lys) vagy hisztidin (HIS).
Poláris csoportokat tartalmaz: például szerin (SER) vagy treonin (THR).
Nem poláros szénhidrogének:alanin (ala), fenilalanin (PHE) vagy valin (val).
Kén tartalom:amint azt a cisztein (Cys) és a metionin (MET) látható.
Az L-aminosavak és a D-aminosavak szerepe
Az α-C atom négy szubsztituense a tetraéder sarkában van elrendezve, az α-C atom közepén (lásd a 3. ábrát). Ez az elrendezés lehetővé teszi az aminosavmolekulák két formája, hogy tükör formában létezzen, hasonlóan a bal és a jobb kezéhez. Ezeket a tükörformákat "sztereoizomerek" vagy "enantiomerek" néven ismerték.
Az enantiomerek biológiai jelentősége
Noha az enantiomereknek szinte azonos kémiai és fizikai tulajdonságai vannak, biológiai hatásaik jelentősen eltérhetnek. A molekuláris alak kritikus fontosságú a biológiai célokkal való kölcsönhatás szempontjából. Az egyik enantiomer hatékonyan kötődhet a célhoz, a másiknak nem lehet, vagy bizonyos esetekben negatív hatással van. Az oldatban az enantiomer az ellenkező irányba forgatja a polarizált fénysíkot.