A fehérje expressziójának áttekintése

A proteinexpresszió arra a technológiára utal, hogy a célgént egy mesterséges vektorba reprodukálják, majd bevezetjük azt a recipiens sejtbe vagy a sejtmentes rendszerbe, hogy a fehérjét heterológ rendszerben expresszálják.

A fehérje expressziója megoldhatja azt a problémát, hogy a natív fehérjéket nehéz elérni. Az 1970 -es években a heterológ fehérje expressziójának első kialakítása óta rekombináns fehérjék ezrei sikeresen expresszálódtak, ami hatékonyan elősegíti a biotechnológia, valamint az orvosbiológiai kutatás és az ipar folyamatos fejlődését.

Célkitűzés:

A fehérje expresszió révén először olyan fehérjéket lehet előállítani, amelyeket természetes forrásokból nehéz megszerezni.

Másodszor, a fehérje expressziós termékek nagy tétele és nagy tisztaságának nemcsak megkönnyíti a célfehérje elemzését, hanem jelentősen csökkenti a költségeket.

Ennél is fontosabb, hogy a rekombináns fehérjéket általában úgy választják meg, hogy jelezzék a gazdasejt magas biológiai biztonsági állapotát, elkerülve ezáltal a patogén gazdaszervezet potenciális biológiai biztonsági kockázatait.

Módszer:

Elsősorban magában foglalja a génfragmentum replikációjának folyamatait, az expressziós rendszerbe történő bevezetést, az indukált expressziót, a terméktisztítást és az elemzést.

A fehérje expressziójának áttekintése

Osztályozás:

A fehérje expressziós rendszerek általában feloszthatók:

1. nukleáris expressziós rendszer: Az Escherichia coli a leggyakoribb fehérje expressziós rendszer, amelynek előnyei vannak a tiszta genetikai háttér, a kényelmes szaporodás, az alacsony költségek és a magas expresszió előnyei. Hiányzik azonban a transzlációs módosítási mechanizmus, és nem alkalmas glikozilezésre vagy speciális szelekciós pontra a fehérje expressziójának módosítására. A Bacillus subtilis is felhasználható a fehérje expressziójára, és előnyei az erős anyagcsere -expressziós képesség és az alacsony proteáz aktivitás, ami fokozatosan felhívta a figyelmet.

2. Eukarióta expressziós rendszer: A transzláció után bizonyos fokú glikozilezés érhető el, amely közelebb áll az eukarióta fehérjék természetes aktivitásához. Elsősorban tartalmazza. ① Az élesztő expressziós rendszere (közös vörös élesztő, sörfőző élesztő stb.), Az élesztő nagy sűrűségű lehet, módosítható a transzláció után, a prokarióta és az eukarióta gazdasejtek előnyei vannak, és jó fehérje expressziós rendszer is. ② Rovarsejt expressziós rendszer: Az exogén géneket baculovírus vektor rovarsejtekbe transzfektálják az expresszióhoz. Ez egy magas expressziós rendszer az eukarióta fehérjék számára, amely alkalmas membránfehérjékre, makromolekuláris fehérjékre, protein -kinázokra és más fehérjékre, amelyeket a prokarióta rendszerben nehéz expresszálni. ③ Emlőssejt expressziós rendszer: Az emlős sejtek transzlációs és dekorációs hatékonysága sokkal magasabb, mint az élesztő és a rovarsejt rendszereké. Az emlős sejtek szerkezete és működése közelebb áll a natív eukarióta fehérjékhez, de az expressziós szint alacsony és a költségek magas.

3. sejtmentes expressziós rendszer: A célfehérjék közvetlenül a részecskékből és a PCR-termékekből expresszálhatók, és az expressziós rendszer az Escherichia coli, a búza-embriók, a nyúl retikulociták stb. Sejtmentes kivonata.