Akut szívelégtelenségben szenvedő betegeknél az artériás értágítók kezdeti alkalmazása csökkentheti a szívfal működési nyomását, csökkentheti a potenciális miokardiális sérüléseket, és ezáltal javíthatja a betegek helyreállítását. A kutatók nemrégiben tanulmányozták az uraritid alkalmazását akut szívelégtelenségben szenvedő betegek esetén.
Egy kettős vak vizsgálatban a kutatók 2157 akut szívelégtelenségben szenvedő beteget vontak be, akiket véletlenszerűen osztottak ki, hogy két napig 15 ng/kg/perc uraritidot vagy placebót kapjanak. A kezdeti klinikai felülvizsgálatot a kezelés megkezdése után 6 órán keresztül végeztük. A kulcsfontosságú végpont egy hierarchikus kompozit végpont volt, amely negatívan korrelált a kardiovaszkuláris halállal a 15 hónapos nyomon követéskor és a kezdeti 2 napos klinikai áttekintéssel.
A kardiovaszkuláris haláleset az uralaritid csoportban 236 betegnél és 225 betegnél a placebo csoportban történt (21,7%vs21,0%, 95%CI0,85-1,25, p = 0,75). A kezelési szándék elemzésében a csoportok között nem volt szignifikáns hierarchikus kompozit eredménykülönbség. A teljes infúzió során azonban nem volt szignifikáns különbség a szív troponin T szintjének változásában.
Az eredmények azt mutatták, hogy az uraritid használata AHF-ben szenvedő betegeknél kiváló élettani hatásokat váltott ki, de nem ártott a klinikai komplex terminálnak, vagy rövid távon nem csökkentette a hosszú távú kardiovaszkuláris mortalitást.
A postai idő: 2025-07-01